Reggel nézem a bankszámlámat, természetesen megint basztak utalni.
Előre is bocsánat, ez most egy olyan poszt lesz, amelyben előfordulhatnak csúnya szavak, sőt biztosan elő fognak fordulni. A faszom tele van azzal, hogy a rohadt kampósorrú gecik tönkrebaszták a gazdaságot, ennek köszönhetően ugrott a munkahelyem, az a hely ahol szerettem dolgozni, szerettem a kollégáimat, talán ők is engem. Egy jó kis csapat volt, jól megvoltunk, igyekeztünk alkotni valamit, és akkor jön néhány mocskos idegen, és saját önző érdekeiből, hogy még néhány milliárd dollárral, fonttal, jennel, forinttal hízlalja a bankszámláját, elveszi tőlünk azt a pár morzsát is, amink volt.
Így aztán vissza kellett tólni a biciklit a multihoz, ahonnan egyszer már minden különösebb ok nélkül kibasztak, illetve hát a főnök kommunista volt, meg fajilag sem száz százalékig tiszta, így aztán. Mindegy. Most egy kis alamizsnáért dolgozom, és azt is basznak kifizetni időben.
Komolyan gondolkodom rajta, basszameg, jőjjön a Jobbik. Ne maradjon itt kő kövön, azt sem bánom, csak pucoljuk ki végre ebből a kurva országból a szart.
Amúgy jól vagyok, köszönöm. Csak miért kell délelőtt tízre telezabáljam magam Prozaccal ahhoz, hogy valahogy kibírjam a napot, amikor nem én tehetek róla. De jön még kutyára dér, rátok pedig vonat.
