Na, hát olyan kevéssel beéri az ember...
Tegnap ugyan okádék idő volt, mert ha valamit gyűlölök az a szél, aztán estére az eső is megjött mellé, de délután levittem végre Törpét, először fennállása során. Kellemes meglepetésre vidáman és ügyesen sétál, letámadja a kisebb és nagyobb kutyákat egyaránt. Aztán este már szakadt az eső, úgyhogy akkor csak magamat sétáltattam meg.
Ma reggel viszont süt a nap, a szél is mérséklődött valamelyest, bár azért a végére már az arcomra fagyott a mosoly... Mindegy, hatalmasat sétáltunk, találkoztunk sok-sok kutyával, és most már biztos hogy remek lesz: vidám, öntudatos, nagyjából szófogadó is már - na jó, nagyjából -, és ha ilyen jól kijön a többiekkel, akkor kellemes élmény lesz vele a sétálás.
Most már csak a tavasz hiányzik, itt van ugyan a küszöbön, de még nem az igazi... Mindegy, közeledik.
